Magyarorsz\u00e1g \u00e1tlagos pap\u00edrfelhaszn\u00e1l\u00e1sa kb. 720 000 tonna\/\u00e9v, egy f\u0151re vet\u00edtve a magyarok \u00e1tlagosan 72 kg pap\u00edrt fogyasztanak \u00e9vente<\/strong>. B\u00e1r ez j\u00f3val az EU-s \u00e1tlag (184 kg\/f\u0151\/\u00e9v) alatt van, a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem szempontj\u00e1b\u00f3l kor\u00e1ntsem ide\u00e1lis. A pap\u00edr \u00fajrahasznos\u00edthat\u00f3, vagy egyszer\u0171en lebomlik, ez\u00e9rt nem is igaz\u00e1n szoktunk vele foglalkozni, maximum abban a tekintetben, mennyi es\u0151erd\u0151t kell kiv\u00e1gni \u00e9rt\u00fck.<\/p>\n\n\n\n A Vil\u00e1ggazdas\u00e1g cikke<\/a> szerint a legf\u0151bb probl\u00e9ma, hogy mikor nyomtat\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, csak arra figyel\u00fcnk, mennyit nyomtatunk, valamint ehhez mennyi pap\u00edr \u00e9s patron sz\u00fcks\u00e9ges.<\/strong> Jobb esetben maximum m\u00e9g a nyomtat\u00f3 szerv\u00edzig\u00e9ny\u00e9vel kalkul\u00e1lunk. Arr\u00f3l azonban teljesen megfeledkez\u00fcnk, mekkora az energiafogyaszt\u00e1s, mennyi felesleges h\u0151t \u00e9s sz\u00e9n-dioxidot termel\u00fcnk, milyen k\u00f6lts\u00e9gekkel j\u00e1r a m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s sor\u00e1n k\u00e9pz\u0151d\u0151 hullad\u00e9k kezel\u00e9se, milyen k\u00f6rnyezeti vonzata van a csomagol\u00e1s \u00e9s a pap\u00edr logisztik\u00e1j\u00e1nak. A fentieket figyelembe v\u00e9ve, m\u00e9gis mit tehet\u00fcnk munkahely\u00fcnk\u00f6n a k\u00f6rnyezettudatoss\u00e1g \u00e9rdek\u00e9ben?<\/p>\n\n\n\n Amennyiben tov\u00e1bbra is ragaszkodunk a pap\u00edr alap\u00fa \u00fcgyint\u00e9z\u00e9shez, az els\u0151 amit tehet\u00fcnk, hogy tintasugaras nyomtat\u00f3ra cser\u00e9lj\u00fck r\u00e9gi l\u00e9zeres g\u00e9peinket<\/strong>. Dobos Csaba, az Epson irodai megold\u00e1sok\u00e9rt felel\u0151s munkat\u00e1rsa a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen foglalta \u00f6ssze a Think Green Blognak<\/a>, mi\u00e9rt is \u00e9ri meg v\u00e1ltanunk:<\/p>\n\n\n\n “A technol\u00f3giai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en egy tintasugaras nyomtat\u00f3 96%-kal kevesebb energi\u00e1t fogyaszt, 94%-kal kevesebb hullad\u00e9kot termel, \u00e9s 92%-kal kisebb a CO2 kibocs\u00e1t\u00e1sa, mint egy hasonl\u00f3 teljes\u00edtm\u00e9ny\u0171 irodai l\u00e9zernyomtat\u00f3nak vagy m\u00e1sol\u00f3nak. R\u00e1ad\u00e1sul a tintasugaras fest\u00e9k kazett\u00e1k \u00e9s a gy\u00e1rt\u00e1s sor\u00e1n felhaszn\u00e1lt anyagok nem tartoznak a vesz\u00e9lyes hullad\u00e9k kateg\u00f3ri\u00e1ba, szemben egy l\u00e9zer k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k toner kazett\u00e1j\u00e1val vagy alkatr\u00e9szeivel. […] Ha a felhaszn\u00e1l\u00f3k szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l n\u00e9zz\u00fck, akkor h\u00e1rom f\u0151 elt\u00e9r\u00e9st tapasztalhatunk a tintasugaras \u00e9s a l\u00e9zeres nyomtat\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt. Az els\u0151 ilyen k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, hogy el\u0151bbiek eset\u00e9ben nincs bemeleged\u00e9si id\u0151 (a l\u00e9zern\u00e9l a be\u00e9get\u0151m\u0171vet fel kell f\u0171teni, ami ak\u00e1r 30-40mp v\u00e1rakoz\u00e1st jelenthet), \u00edgy az els\u0151 nyomtatott oldal sokkal gyorsabban k\u00e9sz\u00fcl el. A m\u00e1sodik, hogy a tintasugaras k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kekn\u00e9l nincs \u00f3zontermel\u00e9s, amelyet a l\u00e9zernyomtat\u00f3k eset\u00e9ben kellemetlen szagk\u00e9nt \u00e9rz\u00e9kelhetnek a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k k\u00f6zel\u00e9ben l\u00e9v\u0151 emberek. A harmadik pedig az, hogy a tintasugaras nyomtat\u00f3k kezel\u00e9se \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a fest\u00e9kcsere \u2013 sokkal egyszer\u0171bb. Az irodai haszn\u00e1latra sz\u00e1nt k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kekben \u00e1ltal\u00e1ban 30-40-50 ezer oldal nyomtat\u00e1s\u00e1ra el\u00e9g fest\u00e9kpatronok vannak, \u00edgy nagyon ritk\u00e1n kell \u0151ket cser\u00e9lni. Ha m\u00e9gis erre ker\u00fcl a sor, akkor egyszer\u0171en ki \u00e9s be pattinthat\u00f3ak, nem porolnak, nem koszolnak.”<\/p>Forr\u00e1s: K\u00d6RNYEZETBAR\u00c1T NYOMTAT\u00c1S, <\/a>ERRE<\/a> M\u00c9G NEM GONDOLT\u00c1L!<\/a><\/cite><\/blockquote>\n\n\n\n A digitaliz\u00e1ci\u00f3 felgyors\u00edtja a dokumentumokkal val\u00f3 munk\u00e1t, t\u00e1rol\u00e1suk pedig sokkal kevesebb fizikai teret ig\u00e9nyel az irod\u00e1ban. A f\u00e1jlokhoz a b\u00e1rmely c\u00e9ges t\u00e1rhelyen, felh\u0151n hozz\u00e1f\u00e9rhet\u00fcnk, a keres\u0151motorok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel pedig nem kell \u00f3r\u00e1k hosszat a szekr\u00e9nyben kutakodnunk az ut\u00e1n ez egyetlen egy sz\u00e1mla ut\u00e1n. Manaps\u00e1g sz\u00e1mtalan sz\u00e9les k\u00f6rben elfogadott digit\u00e1lis al\u00e1\u00edr\u00e1s-hiteles\u00edthet\u0151 szoftver<\/strong> l\u00e9tezik (p\u00e9ld\u00e1ul a DocuSign<\/a>), melyekkel megel\u0151zhet\u0151, hogy valamit puszt\u00e1n egy al\u00e1\u00edr\u00e1s kedv\u00e9\u00e9rt nyomtassunk ki.<\/p>\n\n\n\n A digitaliz\u00e1ci\u00f3 ellen legt\u00f6bbsz\u00f6r felhozott \u00e9rv a megb\u00edzhatatlans\u00e1g.<\/strong> Az informatikai rendszerek meghib\u00e1sodhatnak, felt\u00f6rhetik \u0151ket, \u00edgy minden munk\u00e1nk egy szempillant\u00e1s alatt elveszhet. Viszont gondoljunk bele, az IT rendszerek ilyen szint\u0171 \u00fczemzavar\u00e1ra kb ugyan annyi az es\u00e9ly, minthogy t\u0171z, vagy egy\u00e9b k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151 hat\u00e1s\u00e1ra megsemmis\u00fclnek irataink. A hackert\u00e1mad\u00e1sok kapcs\u00e1n pedig jusson esz\u00fcnkbe, eddig mennyi pap\u00edrt vesz\u00edtett\u00fcnk csak \u00fagy el az \u00e9terben. S\u00falyoss\u00e1g szempontj\u00e1b\u00f3l term\u00e9szetesen b\u0151ven van k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, viszont a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9get n\u00e9zve ut\u00f3bbi nagyobb es\u00e9llyel esik meg vel\u00fcnk. B\u00e1rhogy is d\u00f6nt\u00fcnk, digitaliz\u00e1ci\u00f3 vagy hagyom\u00e1nyos, pap\u00edr alap\u00fa m\u0171k\u00f6d\u00e9s, az el\u0151vigy\u00e1zatoss\u00e1g \u00e9s rendszerez\u00e9s<\/strong> elv\u00e9t sosem szabad szem el\u0151l t\u00e9veszteni.<\/p>\n\n\n\n A legt\u00f6bb c\u00e9gn\u00e9l az iratok t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t a szem\u00e9ly\u00fcgyekkel kapcsolatos dokumentumok teszik ki<\/strong>, p\u00e9ld\u00e1ul a b\u00e9rsz\u00e1mfejt\u00e9s \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szerz\u0151d\u00e9sek. A HR-esek egy\u00e9bk\u00e9nt is nyakig vannak a munk\u00e1ban, h\u00e1t m\u00e9g mikor m\u00e1sokhoz kell rohang\u00e1lniuk al\u00e1\u00edr\u00e1sok\u00e9rt. Di\u00e1kok foglalkoztat\u00e1sa<\/a> eset\u00e9n a pap\u00edrhalmaz mennyis\u00e9ge tov\u00e1bb n\u0151, h\u00e1la az elengedhetetlen speci\u00e1lis dokumentumoknak. L\u00e1ssuk, konkr\u00e9tan mennyi pap\u00edrral j\u00e1r egy hagyom\u00e1nyos iskolasz\u00f6vetkezet m\u0171k\u00f6dtet\u00e9se:<\/strong><\/p>\n\n\n\n Di\u00e1k oldalr\u00f3l:<\/p>\n\n\n\n C\u00e9ges oldalr\u00f3l:<\/p>\n\n\n\n![\"a](\"https:\/\/zyntern.com\/blog\/wp-content\/uploads\/2023\/12\/work-secretary-edited-scaled.jpg\")
<\/figure>\n\n\n\nCser\u00e9lj\u00fcnk nyomtat\u00f3t!<\/strong><\/h2>\n\n\n\n
Digitaliz\u00e1ljuk a folyamatokat!<\/strong><\/h2>\n\n\n\n
![\"az](\"https:\/\/zyntern.com\/blog\/wp-content\/uploads\/2023\/12\/young-adult-organizing-documents-edited-scaled.jpg\")
<\/figure>\n\n\n\nA k\u00f6rnyezettudatoss\u00e1g a foglalkoztat\u00e1sn\u00e1l kezd\u0151dik<\/strong><\/h2>\n\n\n\n