A technikai és technológiai fejlődés alapjaiban változtatja meg az emberek életvitelét és munkavégzésének folyamatait. Hatással van arra, hogyan közlekedünk, kommunikálunk és nem utolsó sorban, hogy hogyan állítunk elő termékeket vagy dolgozzuk fel azokat. A múltbelitől teljesen eltérő gyártástechnológiába való átlépést ipari forradalomnak nevezzük.
Az Ipar 4.0-ig vezető út
A szakirodalom 4 ipari forradalmat különböztet meg. Az első ipari forradalom a 18. században kezdődött a gőzenergia használatba vételével és a gyártásgépesítéssel. A gőz energia ipari célú használatának megkezdése a valaha volt legnagyobb áttörés volt az emberi termelékenység növelésében. A második ipari forradalom a 19. században kezdődött az elektromosság és a gyártósorokkal felgyorsított termelés felfedezésével, amely Henry Ford nevéhez és a járművek szerelőszalagos, részfeladatokra bontott gyártásához fűződik, amelynek köszönhetően jelentősen gyorsabban és alacsonyabb költségek mellett folyt a termelés. A harmadik ipari forradalom a 20. század 70-es éveiben kezdődött a programozható memóriájú számítógépekkel. E technológiák bevezetése óta mára már teljes gyártási folyamatokat tudunk automatizálni. Jelenleg a negyedik ipari forradalomban élünk. Ez az információs és kommunikációs technológiák ipari alkalmazását jelenti, és sokszor „Ipar 4.0”-ként is emlegetik.
Az ipar 4.0 a termelési folyamatok olyan szervezését írja le, melynek keretében az eszközök önállóan kommunikálnak egymással az értéklánc mentén: a jövő egy olyan „okos” gyárát hozva létre ezzel, amelyben a számítógép-vezérelt rendszerek nyomon követik a fizikai folyamatokat, létrehozzák a fizikai valóság virtuális mását és decentralizált döntéseket hoznak önszervező mechanizmusok alapján.
forrás: Industry 4.0 Policy Department Economic and Scientific Policy, 2016, p 22-23
A negyedik ipari forradalom és a munkavégzés összefonódása
Másszóval, IPAR 4.0 az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódása, illetve a gyártási módszerek alapvető megváltozása, amely során a termelési feladatok az emberi erőforrástól fokozatosan a gépekhez kerülnek. Valamennyi ipari forradalom alapjaiban változtatta meg az emberek munkavégzésének folyamatait: egyre gyorsabban, hatékonyabban dolgozunk a minket körülvevő gépeknek köszönhetően. Azt mára tudjuk, hogy a gőzgépek, a futószalagos termelés és a számítógépek megjelenése hogyan alakított át munkaköröket. Az 4. ipari forradalom hatásaival kapcsolatban viszont egyelőre előjelzésekre hagyatkozhatunk.
A robotika, a mesterséges intelligencia és az automatizálás
Számos kutatóintézetet és neves tanácsadócéget foglalkoztat, hogyan alakítja át a robotika és mesterséges intelligencia napjaink munkafolyamatait. A PWC tavaly publikált tanulmánya a 2030-as évek végéig fogalmazott meg előrejelzéseket, amelyben három egymást átfedő automatizálási hullámot különböztetnek meg: az algoritmikus, a kiterjesztési és a gépek teljes autonómiához kapcsoló innovációk nyomán. A tanulmány eredményei alapján az algoritmikus hullám már javában tart, és a strukturált adatelemzés, illetve az egyszerűbb digitális feladatok automatizálását jelenti. A kiterjesztési hullám is már elkezdődött, de teljesen csak a 2020-as években bontakozhat ki. Ez a trend az ismétlődő feladatok és az információcsere automatizálására összpontosít, valamint idetartozik a drónok, a raktározó robotok és a feltételes automatizáltságú önvezető járművek (bizonyos esetekben humán beavatkozást igénylő) további elterjedése. A kutatás szerint az autonómia hullám a 2030-as évek közepére teljesedhet ki. A várakozások szerint ekkor már a mesterséges intelligencia egyre inkább képes lesz több forrásból származó adatok elemzésére, a döntéshozatalra, valamint a fizikai műveletek minimális emberi beavatkozással vagy anélkül történő elvégzésére.
Aggódnunk kellene?
Előrejelzések szerint a kutatásban részt vevő országokban az automatizálás a munkahelyek átlagosan mindössze 3 százalékát veszélyezteti a 2020-as évek elejére, az évtized végére azonban ez az arány csaknem 20 százalékra nő, a 2030-as évek közepére pedig 30 százalék körüli lehet. Az 4. ipari forradalom munkaerőpiacra gyakorolt hatásait a Világgazdasági Fórum is vizsgálta, amely friss tanulmánya szerint a digitalizáció következtében 2022-ig nagyjából 75 millió munkahely szűnik meg világszerte. A munkaerőpiaci lehetőségek jövőjéről alkotott komor képet más megvilágításba helyezi a tanulmánynak egy másik jóslata, hogy a változások 130 milliót is meghaladó új munkahelyet hozhatnak létre, amelyek azonban a folyamatosan megszűnő munkaköröktől eltérő képességeket és tudást igényelnek. A Világgazdasági Fórum egy másik, rendszeres publikációja – a munkaerőpiacon legértékesebb képesség listája – szintén reflektál erre a feltételezésre.
Alkalmazkodjunk a körülményekhez!
A következő évek legértékesebb képességei között az érzelmi intelligencia, a kreativitás és a rugalmasság is szerepel, amelyeket korábban kevésbé tekintettek kulcs kompetenciának. Magyarázat a felsorolt készségek a felértékelődésére, hogy gépek még egy darabig nem vagy maximum részben fogják tudni elsajátítani azokat. Meggyőződésem, hogy nem versengeni kell a mesterséges intelligenciával, hanem felkészülni az együttműködésre. Azzal, hogy a gépek, robotok és a mesterséges intelligencia elvégzi helyettünk a rutinfeladatokat, több időnk maradhat folyamataink és kollégáink fejlesztésére.
Szerző: Megyeri Mirtill – alapító Zyntern.com és foglalkoztatás ügyi tanácsadó
A cikk megjelent a Magyar Acél 2019-es őszi kiadásában.
