Megférnek egymás mellett a felsőoktatás informatika képzései és a programozói képzések? A válasz ugyanannyira összetett, mint amilyen összetett tudást adhat a két képzés egymás mellett. Mekkora a munkaerőhiány a területen és hogy alakul a munkaerőpiacra éppen kilépők száma? Az automatizáció, és a mesterséges intelligencia térnyerése miatt pedig további pozíciók nyílnak a low code területeken, amelyek betöltése a következő évek egy újabb kihívása lehet. Reálisan látják a Z generációs IT-s pályakezdők az értéküket vagy túl sokat akarnak? Az IT utánpótlás kérdését járták körbe az április 15-ei HR Festen a Zyntern.com Állásportál, a Green Fox Academy és a WHC szakmai képviselői.
„IT utánpótlás szakosztály: mi a kulcs a diákokhoz és a frissdiplomásokhoz?” címmel szerveztek kerekasztal beszélgetést az áprilisi IT & TELCO & Startup Iparági HR Festen. A beszélgetésen részt vett Bárdos Kristóf a Green Fox Academy társalapítója és vezetője. Valamint Megyeri Mirtill a Zyntern Állásportál társalapítója, HR és Kommunikációs vezetője. A beszélgetést Margitics Ákos, a WHC Diákmunka-szolgáltatás Üzletágvezetője moderálta.
A koronavírus hatása az IT szektorra
Tavaly, az első hullám tombolásakor megkérdezték a fiatalokat arról, hogy milyen hatással volt rájuk a Covid-19, számol be róla Megyeri. A legkisebb mértékben az IT területen tanuló és dolgozó fiatalok voltak a saját bevallásuk szerint érintettek a covid hatásaival. A Zyntern.com munkaerőpiaci kutatása alapján a válaszadók átlagosan 27%-a veszítette el a munkáját a fiataloknak. Az IT szakmában dolgozóknak azonban mindössze 15%-a számolt be arról, hogy elveszítette rész vagy teljes idejű foglalkoztatását. Továbbá, az IT és műszaki szektorban dolgozó fiatalok jelezték hogy legkisebb mértékben aggódnak a jövőjük miatt, míg ez gazdasági, és bölcsész vagy szakképzési területeken jóval nagyobb százalék volt. Alapvetően nagyon stabil az IT terület a szakmák között és ezt a fiatalok is látják. Az viszont általános jelenség, hogy a munkaerőpiaci kereslet csökkent a pandémia alatt. De a stabilitás azt jelzi, hogy tartós és szinte változatlan a népszerűsége az IT és technológiai területeknek a fiatalok körében.
Pályaválasztás előtt álló fiatalok számára – a KSH 2019-2020 tanév adatai szerint – az egyik legnépszerűbb terület az informatikai. Alapszakos felsőoktatási tanulmányokat tekintve a harmadik legnépesebb hallgatói bázissal rendelkezik, több, mint 15 000 hallgatóval.
Mely szakterületek kedveltek az IT-n belül és hova nehéz utánpótlást biztosítani?
Bárdos szerint csak relatív könnyűségről beszélhetünk, ugyanis minden fronton nagy a szakemberhiány. Úgy látja, hogy a klasszikus programozás (Java, JavaScript) népszerűbb a fiatalok körében, és ezeket céges oldalról is könnyebb betölteni. Ezek mellett viszont rengeteg új pozíció jelent meg az automatizáció miatt, amelyet low code területnek is nevezhetünk. A CRM, ERP, RPA területek esetén egy készen kapott rendszerben kell dolgozni, de emellett ugyan úgy szükség van programozási ismeretekre is.
Ezen a területen sokkal több csapatmunkára és erősebb soft skillekre van szükség. Bárdos szerint ezek a pozíciók már a jövőt mutatják, hiszen az automatizáció miatt egyre több olyan lehetőség nyílik majd, ahol a tanácsadói munka és a programozói munka keveredik. Sőt, jelenleg ezekből a pozíciókból nyílik százalékosan a legtöbb, de még nagyon nehéz betölteni a helyeket. Úgy látja, hogy még nincs meg a kellő presztízse és kommunikációja a low code területnek, és közös feladatunk, hogy ezeket a munkaköröket jól tudjuk bemutatni.
Mennyire tud a felsőoktatást lepést tartani ezzel a fejlődéssel?
A felsőoktatásnak nem célja, hogy a low code területekkel, vagy a modern programozási ismeretekkel behatóbban foglalkozzon Bárdos véleménye szerint. Algoritmikus gondolkodási módot, elméleti tudást adnak át a hallgatóknak, ami nagyon jó alapot biztosít arra, ha valaki kutatás fejlesztés területen, vagy mélyprogramozói területen szeretnek elhelyezkedni. A tipikusan pályakezdő állások 80-90%-a viszont nem igényli ezt a tudást.
Szerinte a programozói képzések és a felsőoktatás nem feltétlenül két párhuzamos univerzum. Náluk a hallgatók jelentős része felsőoktatásban tanul, vagy tanult, de nem kizárólag IT területen. Több informatikai képzésről érkezett hallgatójuk is van, aki azt félbehagyva vagy elvégezve úgy érezte, hogy gyakorlatorientáltabb képzésben szeretne részt venni. Úgy látja, a kettő egymást nagyon jól ki tudja egészíteni.
Bárdos azt reméli, hogy egyre több példa lesz arra, hogy már az egyetemi működésben is megtaláljuk azt a területet, ahol a skill és projekt alapú oktatást be lehet hozni. Ők például az IBS-el indítottak adatvezérelt döntéshozatalra irányuló képzést, amelyet a University of Buckingham akkreditált.
Mekkora a munkaerőhiány jelenleg az IT területén?
Az IVSZ és az ITM kutatása szerint jelenleg 44.000 főt tudna felszippantani a munkaerőpiac. Valójában ez nem a most meghirdetett pozíciók számát jelenti és nem is csak programozókat, számol be róla Bárdos.
Ez egy olyan elméleti keret, amelyet a Magyaroroszágon levő IT cégek határoztak meg oly módon, hogyha nem lenne gátja a munkaerő felvételnek, akkor akár ennyi pozíciót is meg tudnának nyitni. Tehát lényegében ez a szám a globális növekedést jelzi. – Bárdos
Úgy látja, hogy hatalmas Magyarországban a potenciál, mint EU tag, és ahol egyre jobban beszélnek a fiatalok nyelveket. Azonban a jelenlegi felsőoktatásból nem lehet megoldani ezt a munkaerőhiányt, és átképzésekre lesz szükség. Szerinte a következő 5-10 évben rengeteg pozíció fog átalakulni a mesterséges intelligenciának köszönhetően. Éppen ezért olyan jogászokra, pénzügyesekre, marketingesekre lesz szükség, akik tudnak a technológia nyelvén beszélni.
Megyeri úgy látja, hogy valóban továbbra is folyamatos és tartós kereslet van a végzett fiatalok iránt, viszont egyre inkább seniorabb és a komplexebb tudással rendelkezők kereslete nő arányaiban a pályakezdőkhöz képest.
„A Zyntern.com partnereinél azt látjuk, hogy sok esetben 20-40-50 pályakezdőt vesznek fel a segítségünkkel. Olyan fiatalokat, akik alapvető technológiai és soft skillsettel rendelkeznek és inkább a cégek nevelik ki és képezik őket szervezeten belül olyan tudásátadásával, ami nekik a legértékesebb.” – Megyeri
Ami hosszútávon az utánpótlásra megoldás lehet, különösen low code területeket, azok a különböző képzések és átképzések. Nagyon sok pénzügyi szolgáltató van, ahol rövid időn belül automatizálva lesznek bizonyos folyamatok. Ezekben a pozíciókban dolgozók nagy része olyan gondolkodásmóddal rendelkezik, amely alkalmas az IT területen való foglalkoztatásra is.
Mekkora a kivándorlás az IT szektorban?
Mennyire függ össze a kivándorlás azzal, hogy a pályakezdő fiatalok bérigénye nem találkozik azzal, amit ajánlanak nekik? Megyeri elmeséli, hogy tanácsadóként sokszor találkozik azzal a véleménnyel, hogy a fiatalok telhetetlenek. A Zyntern 2020-as kutatása viszont nem ezt támasztja alá. Abból ugyanis az derült ki, hogy az IT területen a pályakezdőknek átlagosan nettó 270 ezer forint a bérigénye. Sőt, itt a legkisebb a bérigény különbség a fiúk és a lányok között. Megyeri úgy látja, hogy bár feszegetik a határokat a pályakezdők, jó értékajánlattal egy versenyképes pályakezdő fizetés is megfelelő nekik. Az viszont tény, hogy a fizetési igények IT és technológiai területeken sokkal gyorsabban, egészen exponenciálisan nőnek a tapasztalti évek számával más területekhez képest.
Bárdos úgy véli, hogy globálisan nagyon versenyképes a tudás, és az kifejezetten jót tehet a fiataloknak, ha innen dolgoznak külföldre, vagy ha kimennek és ott szereznek tapasztalatot. De azt is tudniuk kell a fiataloknak, hogy tudunk olyan körülményeket teremteni amire megéri hazajönni.
Nappali tagozatosként az IT területén: előny vagy veszélyforrás?
Megyeri szerint nem csak az IT területén, hanem számos egyéb szakterületen is jellemző, hogy másodévtől részmunkaidőben dolgoznak a fiatalok, amit viszont a felsőoktatási szereplők nem mindig támogatnak, hiszen sokan nem fejezik be a tanulmányaikat, a mesterképzésre jelentkezésről nem is beszélve. A z generációs fiatalok ugyanis nagyon tudatosak, és olyan tudást szeretnének, amely az ő előre jutásukat segíti.
Szerinte vállalatonként eltérő, hogy belső kinevelést vagy kész hallgatót szeretnének, viszont költségracionalizását tekintve megéri egy ideig a gyakornokokat diákmunka keretében foglalkoztatni. Ami fontos lenne, hangsúlyozta, hogy szorosabb együttműködés legyen a piaci szereplők és a felsőoktatás között, amivel mind a diákok, az üzleti szektor és a felsőoktatás is jól tudna járni.
