Tudtad, hogy főnököd nem köteles téged elengedni szabira, sőt vissza is rendelhet onnan? És azt, hogy pontosan mi történik a szabadnapjaiddal, ha év közben váltasz munkahelyet? Sok a kérdés, de szerencsére a válasz is! Íme az ultimate szabadnap ismertető!
A nyár a szabadságolások legintenzívebb időszaka. A nyaralásokat és a számtalan fesztivált tekintve nincs is min csodálkozni. Azonban nem árt előre kalkulálni, hisz az év nem pusztán ebből a 3 hónapból áll. Ha átesünk a ló túloldalára, könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy Karácsony és Szilveszter között az otthon melege helyett egyedül kuksolunk az irodában. Ennél is kedvezőtlenebb lehet a helyzet, ha pont most váltunk munkát, és gőzünk sincs, vehetünk-e ki egyáltalán szabit próbaidő alatt, és ha igen, mennyit? Mi van az olyan speciális esetekben, amikor a tengerpartról visszarendel minket a főnök, vagy megmondja mikor kell kivenni szabit? A szabadságolás minden munkavállaló számára létfontosságú kérdés, így nem árt, ha legalább egyszer az életben mélyrehatóan foglalkozunk vele. A távmunka, a kötetlen és rugalmas munkaidő, a home office szintén megér egy misét, azonban ezekről egy korábbi Zynternes cikkünkben olvashatsz.
Mennyi az annyi?
Hol máshol találnánk a szabadságolásra vonatkozó előírásokat, ha nem a Munka Törvénykönyvében? Néhol a rendelkezéseitől el lehet térni, de kizárólag a munkavállaló számára pozitív irányba! Az Mt. értelmében Magyarországon a szabadságok száma alap- és pótszabadságból tevődik össze. Az alapszabadság szám szerint 20 napot jelent. Értelemszerűen ez mindenkinek jár. A pótszabadságok az alapszabadsághoz tevődnek hozzá, de hogy pontosan mikor és hány nappal gazdagodhatunk, az már nem olyan egyszerű kérdés.
Az első és legfontosabb az életkor után járó pótszabadság, hisz ez mindenkire vonatkozik, vagy vonatkozni fog. Abban az évben jár először, melyben a munkavállaló az adott életkort betölti. A konkrétumokat az alábbi táblázatban összegezzük.
| 25 éves kortól | Plusz 1 nap |
| 28 éves kortól | Plusz 2 nap |
| 31 éves kortól | Plusz 3 nap |
| 33 éves kortól | Plusz 4 nap |
| 35 éves kortól | Plusz 5 nap |
| 37 éves kortól | Plusz 6 nap |
| 39 éves kortól | Plusz 7 nap |
| 41 éves kortól | Plusz 8 nap |
| 43 éves kortól | Plusz 9 nap |
| 45 éves kortól | Plusz 10 nap |
Fontossági sorrendben következik a gyerekek után járó pótszabadság. Egy gyerek után 2, kettő után 4, kettőnél több után 7 nap szabi jár. További 2 napra jogosult a munkavállaló, ha fogyatékossággal élő gyereket nevel. Ezenfelül az újdonsült apák legkésőbb gyermekük világrajövetelét követő második hónap végéig 5 napra jogosultak, ikrek esetén 7-re.
Különlegességek
Végezetül a teljesség kedvéért lássunk pár, kevésbé gyakori pótszabadságot is:
- A 18 év alattiaknak 5 nap jár. Utoljára abban az évben, melyben betöltik a 18-at.
- A föld alatt állandó jelleggel dolgozókat 5 nap illet meg.
- Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozóknak 5 nap jár.
- A rehabilitációs szakértői szerv által megállapítottan legalább 50%-os mértékű egészségkárosodással rendelkező munkavállalóknak a változatosság kedvéért szintén 5 nap jár.
Fontos megjegyezni, hogy mint oly sok mindennél, a közszféra itt is kilóg a sorból. Bejön a képbe a közalkalmazottak jogállásáról szóló külön törvény. Az alapszabadságot a Kjt. adja meg, míg a pótot vegyesen a Kjt. és az Mt. Az alapszabadság a fizetési osztályok szerint kétféleképpen alakul. Az A, B, C, D kategóriásoknak 20 nap, az E, F, G, H, I, J kategóriásoknak 21 nap jut. A pótszabadságoknál elég, ha a Kjt. biztosította lehetőségeket vesszük számba, hisz a többit éppen az előbb ismertük meg. A Kjt. az 1-től 17-ig terjedő fizetési fokozatok szerint adja a pótszabadságot. Minden fokozat a száma szerintit, annyi kikötéssel, hogy az 1-eshez 0 nap jár, a 2-eshez viszont már 2.
Mennyi szabi jár, ha év közben szerzel/váltasz munkahelyet?
Mint említettük, az Mt. éves szabadságot határoz meg. Ugyanakkor korántsem ördögtől való – sőt, rendkívül gyakori –, hogy az ember évközben kezd el dolgozni új munkahelyén. Ilyenkor időarányosan jár a szabadság minden fajtája, amelyek egyaránt vonatkozik a pályakezdőkre és a munkahelyet váltókra is. Előbbieknél magától értetődő a dolog, utóbbiaknál viszont nem árt még pár szót szólni. Ha például márciusban döntünk a váltás mellett, akkor valószínűleg még nem vettük ki az adott évben nekünk járó összes szabadnapot. Ezeket a fel nem használt szabikat a munkáltatónak szabadságmegváltás címszó alatt kell nekünk megfizetnie. Persze előfordulhat, hogy a kifizetés helyett inkább a felmondási időnket „rövidítjük meg” a bennragadt szabikkal, feltéve, hogy megengedi a munkáltató. A közszféra itt is kivételt képezhet. Kilépéskor van, hogy felkínálják a szabadságok továbbvitelét, ha megadott időn belül, megadott közigazgatási szervnél kíván elhelyezkedni az illető. A döntés természetesen a munkavállaló kezében van.
Mehetsz próbaidő alatt szabira?
A válasz igen is, meg nem is. Az Mt. csak annyit ír elő, hogy a munkáltató az első három hónapban nem köteles teljesíteni a munkavállaló szabadság iránti kérelmét. Tehát explicit nincs megtiltva, hogy szabadságra menj próbaidő alatt. Ellenben a döntés teljes egészében a munkáltató kezében van. Nyilván nem túl szimpi az új munkahelyen egy hawaii kiruccanással kezdeni, de ha egy előre tervezett és kifizetett nyaralásról van szó, a munkáltatók megengedők szoktak lenni. A tisztesség kedvéért érdemes a munkaszerződés megkötése előtt előre jelezni efféle szándékodat. Persze csak a kiválasztási folyamat legvégén, mikor a cég is tisztán látja, hogy te lennél az ő emberük.
Mi van, ha a főnök nem enged el szabira?
A kérdést talán helyesebb lenne a következőképpen feltenni: mi van, ha a főnök nem akkor és addig enged el szabira, mint ahogy azt mi szeretnénk? Hiába van ugyanis 20+ szabadnapunk, a munkáltató határoz arról ki, mikor, mennyi időre mehet szabira. Habár előzetesen köteles meghallgatni a munkavállalót, de nem köteles kérésének eleget tenni. A munkavállaló teljeskörűen csupán 7 nappal rendelkezik. Ez a 7 nap is maximum két részletben adható ki. Ennélfogva kérhetünk egyszer 3, másszor 4 nap szabit, de kétszer 2 napot plusz egyszer 3 napot nem. Szerencsére a valóságban az „irányított szabadságolás” akkor szokott előfordulni, mikor egyszerre többen mennének szabira az adott osztályról. A legtöbb munkáltató szabadkezet ad a munkavállalónak. Rendszerint a mérnökökkel esik meg, hogy kötelező szabadságra kell menniük, mikor leáll a gyártás.
Visszarendelhetnek a szabiról?
Sajnos igen. A varázsszó a „kivételesen fontos gazdasági érdek” vagy a „munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok”. Hogy ezek konkrétan mit jelentenek, azt a törvény nem nevesíti. Olyan váratlan esetekre kell gondolni, melyek nem oldhatók meg túlórával, vagy alkalmi munkavállalókkal, például mikor kigyullad egy raktárépület vagy vihar miatt meghal a szerverpark. Mielőtt elkezdesz rettegni attól, hogy nyaralás közben hirtelen megcsörren a telefonod, van egy jó hírünk is. A munkáltatók ugyan élhetnek a visszarendelés eszközével, de a gyakorlatban csakis végszükség esetében alkalmazzák, mivel ekkor a szabadság megszakításával járó károkat és költségeket nekik kell állniuk. Ilyen lehet a szállás kifizetése, a repjegy, a benzinköltség és még sorolhatnánk. Magyarán, ha főnököd vissza akar hívni a tengerpartról, kezd el sorolni, mennyibe is fog ez fájni neki. Meglásd, gyorsan fog változni a véleménye.
Áttolható-e a szabadság a következő évre?
Főszabályként nem, de mint mindenhol, itt is vannak kiskapuk, melyek közül a két leggyakoribbat emeljük ki. Egyrészt, ha október elsején vagy az után létesítünk munkaviszonyt, akkor egészen következő év március 31-ig vehetjük ki a kezdés évére vonatkozó szabadnapokat. Másrészt, az a szabi is kivételt képez, mely decemberben kezdődött és maximum 5 munkanapig nyúlik bele a következő évbe. Az idei évet nézve ez azt jelenti, hogy a valamikor decemberben megkezdett szabadságunkat maximum 2023 január 6-ig (péntekig) vihetjük át.
Mi a különbség a betegszabadság és a táppénz között?
Előszeretettel használjuk szinonimaként ezt a két szót, holott lényeges különbség van köztük. Mindkét intézmény azon a teljesen jogos és ésszerű alapon nyugszik, hogyha az ember beteg, saját és társai egészsége érdekében jobb otthon maradnia. Évente 15 napunk van arra, hogy betegségre hivatkozva távol maradjunk a munkától. Természetesen az alap szabadság szabályai itt szintén irányadók: időarányosan kell kiszámítani, és nem vihető át következő évbe. Ha kifogyunk ebből a 15 napból, akkor jön a táppénz. A betegszabadságot a munkáltató, a táppénzt az állam fizeti. A betegszabadság alatt a munkavállaló a fizetésének 70%-ára jogosult. A közszféra ismét kivétel lehet, például a büntetés-végrehajtásban betegszabadság alatt 100%-os fizetés jár. A táppénzt kiszámítása bonyolultabb. Alapesetben a TB járulék alapját képező jövedelem 60%-a, viszont nem érheti el az aktuális minimálbér duplájának harmincad részét. Legegyszerűbb, ha táppénzkalkulátorhoz fordulsz.
Mit nevezünk fizetés nélküli szabinak?
Az életben bármikor előfordulhatnak olyan váratlan helyzetek, amikor a munka egyszerűen nem fér bele mindennapjainkba. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló írásbeli kérelmével indul, majd a munkavállaló és a munkáltató közös megállapodásával zárul. A neten mind a kérelemre, mind a megállapodásra találunk sablont. Kivehető egyoldalú bejelentéssel is – mármint munkavállalói oldalról, munkáltató senkit sem küldhet fizetés nélküli szabira –, de csak bizonyos esetekben. Ilyen a gyermek gondozása, közeli családtag ápolása, vagy a katonai szolgálat teljesítése. Fizetés nélküli szabadság alatt nem jár se biztosítás, és a nyugdíj szolgálati idő sem pörög.
Így, hogy már tudod, akkor sincs veszve a nyarad, ha éppen most keresel munkahelyet, nyugodtan látogass el a Zyntern.com Állásportálra, és böngész a több száz gyakornoki és pályakezdő állás között!
