Az államvizsga az utolsó akadály, mely közéd és diplomád közé áll. Sok éves egyetemi tanulmányaid sikere vagy bukása múlik ezen az egy próbatételen, így nem árt maximálisan felkészülnöd!
Az államvizsgázás módja szakonként és egyetemenként eltérő, ugyanakkor általában két részből tevődik össze: a szakdolgozatvédésből és a magából a vizsgából. Előbbi kiindulópontja a bírálatok alapján kapott érdemjegyed, melyen a védéstől függően egy jeggyel javíthatsz, vagy ronthatsz. Utóbbi esetében egy tipikus vizsgaszituációt kell elképzelned, annyi eltéréssel, hogy nagyobb az anyag, és több tételt húzol. Az elkülönítés azért is lényeges, mert a kapott érdemjegyek egyenként számítanak bele a diplomajegybe. A diplomát csak akkor fogod kézhez kapni, ha teljesítettél minden abszolválási kritériumot, például időben megszerezted a nyelvvizsgádat. Most, hogy tudod, miből áll az államvizsga, nézzük miként birkózhatsz meg vele!
1. Ismerd meg „ellenségeid”!
Ha szerencséd van, formális vagy informális úton már az államvizsga előtt megtudod, kik fognak ülni a bizottságban. Ha nem mosolyog rád Fortuna, érdemes a konzulensednél érdeklődni, de kiindulhatsz a bírálóidból is. A bizottsági névsor jó kezekben rendkívül hasznos infó. Megnyugtathatnak a jó fej tanárok, a kevésbé szívderítő nevek pedig extra felkészülésre sarkallhatnak. A legfontosabb mégis az, hogy a bizottsági tagok kutatási szakterülete támpontot ad az államvizsga során várható kérdések jellegére.
2. Készülj fel a védésre!
A leadott szakdolgozat már fél siker, hisz ahogy említettük, itt a vizsgával ellentétben nem kell a nulláról indulni. A bírálatod során kaptál konkrét kérdéseket, amelyekre előre felkészülhetsz. Emellett elmondható, hogy az oktatókat különösen foglalkoztatják a módszertani kérdések, melyeket már tárgyaltunk a Zyntern szakdolgozatírás útmutatóban. A lényeg, hogy logikus legyen a gondolatmeneted, és mindent meg tudj indokolni, még a hibáidat is. A végeredmény kapcsán érdemes megemlíteni, hogy két jegyes differencia csak szélsőséges esetekben fordul elő, de nem lehetetlen. Ez jó és rossz hír is egyben. Egyrészt akkor sem ronthatsz nagyot, ha kifejezetten rossz napod van. Másrészt roppant nehéz egy jegynél jobban feltornázni magad.
3. A tételhúzás nem feltétlenül lutri!
Van, hogy az ember húzza a tételt, van, hogy a bizottság osztja ki neki. Bár ez rendszerfüggő, mindkét esetre igaz, hogy szakdolgozatunk témája befolyásolja a vizsga menetét. Ha a bizottságtól kapjuk a tételeket, akkor 99 százalékos bizonyossággal olyanokat kapunk, melyek szorosan kötődnek szakdolgozatunk témájához. Ha magunk húzzuk a tételt, a bizottsági kérdések még mindig irányulhatnak a szakdolgozatunkra. Például a tétel elméletét a szakdolgozaton keresztül kell átültetni gyakorlatba. Így vagy úgy, tanulás során szenteljetek kitüntetett figyelmet a kapcsolódó tételeknek!
+1 Melyik a tuti taktika?
Sima vizsgák esetén időhiány, kedvetlenség, másnaposság és egyebek miatt gyakran fordulunk ahhoz a megoldáshoz, hogy a tételek közül pusztán egyet-kettőt tanulunk meg, minden mást a szerencsére bízunk. Államvizsgán ez nem működik. Miért nem? Ha vizsgán olyan tételt húzol, amiről halvány lila gőzöd sincs, akkor a bukás után még mindig simán elmehetsz a következő alkalomra. Államvizsgán nincs második lehetőség, vagyis van, úgy egy jó fél év múlva. Kockáztathatsz, de nem éri meg. Ha nem tudsz rendesen felkészülni, inkább felületesen fusd át az összes tételt, hogy eleget tudj összehordani belőle a ketteshez. Korábbi Zyntern túlélési tippjeink itt is hasznodra válhatnak.
A sikeres államvizsgát az álláskeresés követi. Regisztrálj a Zyntern.com Állásportálon, majd válogass több száz gyakornoki és pályakezdő állás között!
