Megyeri Mirtill, a Zyntern.com társalapítója TEDx Youth előadásában a kapunyitási pánik problémájáról beszélt. Megfogalmazott öt olyan pánik pontot, amelyek a te jelöltjeidnek és fiatal kollégáidnak is szorongást okozhatnak. De vajon, melyek ezek a kritikus pontok és munkaadóként, HR-esként feladatunk-e ezeket kezelni? Ha igen, hogyan fogjunk hozzá?
Transzformációs időszakban felnőni és kilépni a munkaerőpiacra izgalmas, de hatalmas kihívás is a sok ezer milleniumi fiatal felnőttnek. A szorongásokat és félelmeket gyakran nemtörődömségként, arroganciaként vagy egyszerűen csak felelőtlen job hoppingként értelmezzük. Pedig jellemzően bizonytalanságról és útkeresésről van szó. A helyünk megtalálásáról az átalakuló munkakörök, nemi szerepek, a szülők és környezetünk vélt, valós elvárásai, és a ránkszakadó lehetőségek áradatában. A jelenség aztán sokszor több éves tétlenséghez, korai karrierváltáshoz, kiégéshez, szélsőséges esetekben pedig depresszióhoz is vezethet. Toborzó vagy a fiatal kollégáink pályáját egyengető HR-esként, érdemes ismerkednünk a fogalommal és a pánik feloldásának lehetséges eszközeivel.
KAPUNYITÁSI PÁNIKPONTOK ÉS A MEGOLDÁSOK
Első alkalommal Mirtill a TEDx Youth színpadán dolgozta fel a témát Kapunyitási pánik című előadásában. Az előkészítő munka nyomán megfogalmazta, hogy a felnőtté válás pánikok sorozata. Most arról kérdeztük, hogy milyen hatásai vannak a fiatalok szorongásainak a munkahely választásuk és foglalkoztatásuk során. Az interjúban Mirtill arra is kitért, hogy hogyan oldhatja fel egy HR szakember a fiatal, szárnyát bontogató munkakereső szorongásait. Különös figyelemmel a toborzáshoz szorosan kapcsolódó pályaválasztási krízis és a megtartást nehezítő önmegvalósítási pánik kapcsán.
1. PÁNIKPONT – TOVÁBBTANULÁS
A felsőoktatási tanulmányok kiválasztása sosem volt egyszerű, de manapság sok száz képzés, nemzetközi lehetőségek között választhatnak a fiatalok. A döntést nehezíti, hogy munkakörök alakulnak át, tűnnek és jelennek meg a tradícionális oktatás pedig nehezen követi a munkaerő piaci folyamatokat. Az eredmény, hogy muszájból jelentkeznek valahova, majd a felsőoktatásban töltött évek után jönnek rá, hogy valami egészen mást szeretnének csinálni. Ez a felismerés sokszor szégyenérzettel, félelemmel társul és úgy érzik, már késő újat tanulni. A legnagyobb pánikot itt az jelenti, hogy a tudása, diplomája haszontalan. Ideje más szemmel néznünk a befejezetlen diplomákra, az elsőre meghökkentő karrier váltásokra vagy a lébecolásnak tűnő szabadúszó évekre.
Hogyan oldjuk szakemberként a középiskolások pánikját?
Értékeljük a bátorságot! Keressük a pozíció betöltéséhez szükséges kompetenciájú jelölteket és teremtsünk komfortot számukra tudásátadással.
2. PÁNIKPONT – PÁLYAVÁLASZTÁS
A továbbtanulási szorongáshoz nagyon hasonlóan értelmezzük a pályaválasztási szorongást. Azonban itt a pánik nem a tanulmányokkal megszerezhető tudáshoz kapcsolódik. A kérdés az, hogy: “Mi legyen a hivatásom? Hol dolgozzak?”
Hogyan segítsünk munkaadóként a pályaválasztási szorongáson?
Munkaadóként a legnagyobb segítséget azzal adhatjuk, ha információkkal segítjük a munkeresők eligazodását és visszajelzésekkel támogatjuk a jelentkezési, elutasítási folyamatokat. Orientációs napok során bemutathatjuk, hogy mivel foglalkozik a cégünk, milyen a vállalati kultúránk. Egyértelmű, rövid és a közhelyeket nélkülöző állásleírásokkal tájékoztatjuk a pozíciókról. Így nem a kiválasztási folyamat végén vagy a próbaidő alatt szembesül azzal, ha nem neki való az állás. A gyors reakció konkrétumokkal a beérkező jelentkezésekre és a visszajelzés az elutasítást követően – akár egy gyors hívással, akár egy rövid emailben – csodákra képes a szorongások kezelésében. Ne féljünk a rosszhír közlésétől. A legrosszabb, ha nincs visszajelzés. A jövőben akár a jelöltjeink között is viszont láthatjuk a fiatalt!
3. PÁNIKPONT – ÖNMEGVALÓSÍTÁS
Bár elsőre úgy tűnhet, hogy a vágyott munka betöltése után a pánik véget ér, ez legfeljebb ideig-óráig igaz. A fiatal tervektől és reményektől lelkesen elkezdene szárnyalni viszont sokszor üvegplafonba ütközik. A diverzitás értékét a legtöbb cég a zászlójára tűzte, mégis a szervezeti rendszereken túlmutató előítéletek és szokáselvek sok helyen nehezítik a belépők beilleszkedését, önmegvalósítását. Gondolunk itt a túlzott senioritás kultuszra, a himsovinuzmusra, az elitista vagy a módfelett szabadszellemű gondolkodásra, ami kirekesztően lehet.
Milyen eszközökkel tudjuk segíteni az önmegvalósításra vágyó kollégákat?
Éppen ezért a legelső teendőnk az önmegvalósítási válság megelőzésére, hogy megnézzük, passzol-e a jelölt a cégkultúránkba. Ezt követően megfelelő onboarding folyamat során gondoskodni kell a beilleszkedéséről és a szakmai előmenetelének előkészítéséről. Szervezzünk orientációs napokat, intézzünk buddyt és mentort a munkavállalónak. A betanítási folyamat első időszakától segítsük vezetőjével egy coaching szemléletű együttműködés kialakítását. Már az elején érdemes havi, féléves, éves célokat, terveket felállítani, hiszen ezzel a kezdetektől fenntarthatjuk a munkakezdő motivációját. A teljesítmény értékelésének KPI-jait, a fejlődési lehetőségeket és mérföldköveket egyértelműen le kell fektetni. A visszajelzések adása, a kitűzött mérföldkövet elérésének ellenőrzése és az eredmények megünneplése – akár egy hátveregetéssel- szintén segíthet ebben. Az önmegvalósítás támogatásához továbbá a legegyszerűbb, ha megkérdezzük a munkatársunkat, miben szeretne fejlődni milyen feladatok érdeklik, milyen más pozíció szimpatikus a szervezeten belül. Ha egyik kérdéssel sem tudjuk segíteni a motivációját, akkor pedig jobb elfogadnunk ha váltana és feszültség helyett jó kapcsolatban maradni. A felszabadult energiákkal pedig az alumni programba integrálni a kilépőt. Ha a szervezet mérete nem teszi lehetővé, hogy ebben a HR-es kollégák közreműködjenek, tudatos vezetőfejlesztéssel, vagy online teljesítményértékelő és ösztönző rendszerek kialakításával tegyünk lépéseket.
4. PÁNIKPONT – PÁRVÁLASZTÁS
Párkereső appok ezrei ide vagy oda, a felgyorsult életünkben sokkal lassabban találjuk meg a párunkat, mint a korábbi generációk.
Tudunk segíteni a párkeresés rögös útján a munkatársunknak?
A párválasztás kapcsán jelentkező pánik kezelése nyilván nem a munkáltató dolga, de érdemes észben tartani, hogy a sok túlóra a szabadidő rovására megy, ami az ismerkedéstől is elvesz időt és energiát. Ha pedig egy kolléga mellett találja meg a szerelmet egy munkatárs, érdemes a policyban egy mindenki számára kedvező megoldást találni a kapcsolat tagadása helyett, ami sok esetben kilépéshez vezet.
5. PÁNIKPONT – CSALÁDALAPÍTÁS
Átlagosan 8 évvel később alapít családot egy fiatal, mint a szülei tették. A sok élmény – diplomák halmozása, utazások, karrierépítés – után 30 környékén a legtöbben megrémülnek, hogy akkor mikor lesz családom? Túl késő, vagy mégis korai? Hogyan férne bele az életembe egy gyerek a munka mellett?!
Baby on board!(?) Hogyan támogassuk a családos kollégáinkat?
Ennél a kérdésnél érkezik meg aztán munkaadó feladata, hogy a ‘családbarát munkahely’ fogalmat valódi értékkel töltse meg és komfortot adjon a szorongó, családalapítás előtt álló munkatársaknak. Így elkerülhetjük az interjúkon letakart jegygyűrűket, kínos csendeket vagy mellébeszéléseket amikor a következő 3 éves karrier tervekről kérdezzük a jelöltet. A rosszalló tekinteteket, ha beteg a gyerek, értetlenkedés, ha egy édesapa menne gyesre vagy a rugalmatlanság a visszatérő anyukák részmunkaidős foglalkoztatása kapcsán szintén nem segítik a szorongásokat.
Összeséségében a munkáltatói oldal szempontjából a legfontosabb, hogy ne felejtsük el: a fiatalok szoronganak, méghozzá nem is kicsit. Ha megértjük ezeket a szorongásokat hatékonyabban tudjuk megszólítani és megtartani a fiatal kollégáinkat.
Amennyiben részletesebben szeretnél foglalkozni a témával akár munkavállalóként, akár álláshirdetőként gyere el a Brain Bar Future Jobs esemény keretein belül szervezett eseményünkre 2019. Május 30-án a Corvinus Egyetemre! Semmi pánik, mi tuti ott leszünk HR szakemberekekkel és pánikmegélőkkel, hogy mindenkinek a segítségére legyünk.
Megyeri Mirtill – Pánikban a jövőtől TEDxYouth@Budapest előadása
Addig is ha készülnél, nézd meg a teljes TEDxYouth előadást!
