Visszajelezni vagy nem visszajelezni? Ez az égető kérdés, ma sok negatív tapasztalatot és sérelmet eredményez a munkakeresők és munkáltatók között. Vajon miben gyökerezik a vissza nem jelzés jelensége és milyen következményei lehetnek a negatív jelöltélménynek? Mit tehet a munkáltató és mit a pályázó, hogy zökkenőmentesebb legyen a kiválasztási folyamat?
Nagy valószínűséggel senkinek nem új információ, hogy a magyar álláskeresők igen nagy százaléka egyáltalán nem kap visszajelzést az állásra való jelentkezés után. Ennek egyik gyakori oka a munkáltatóknál kialakított nem megfelelő jelöltélmény folyamat, másrészt pedig a HR-es munkatársak túlterheltsége és kapacitáshiánya. Nemcsak az okok felderítése lehet érdekes, érdemes azt is megvizsgálni, milyen következményei lehetnek, ha a pályázók csalódásként élik meg a kiválasztási folyamatot.
Mekkora a baj?
Közismert tény, hogy a leadott jelentkezésekre érkező visszajelzés és az interjúkat követő, elutasító, de konstruktív és értelmezhető feedback nem minden munkaadóra jellemző. Elég, ha az ember körbekérdez épp állást kereső ismerősei körében és máris záporozni fognak a negatív tapasztalatok és csalódott kommentek.
A Zyntern.com Állásportál közelebbről is megvizsgálta a helyzet súlyosságát. Az derült ki, hogy a rajta keresztül jelentkező fiatalok majdnem fele (46,7%) egyáltalán nem kapott visszajelzést az önéletrajzának elküldése után. Ez a szám jól rávilágít arra a trendre, hogy az álláskeresők többsége visszajelzés nélkül marad állásjelentkezést követően. A pályakezdők esetében kiemelkedően magas arány azért is kritikus, mert ezek a fiatalok első szárnypróbálgatásai a munkaerőpiacon és a megválaszolatlan jelentkezések rossz élménnyé teszik a munkakeresést. Különösen, ha a személyes interjút követően is hiába várják a sorsuk feletti ítéletet kihirdető telefont vagy emailt.
Mik a visszajelzés hiányának az okai?
A HR-esek sok esetben túlterheltek. Az utóbbi években jelentősen felgyorsult és leegyszerűsödött az állásra jelentkezés folyamata, ezzel párhuzamosan pedig megnőtt az egy pozícióra jutó pályázók száma. Nem ördögtől való, hogy egy pozira akár száznál is többen adják be az önéletrajzukat, így nem csoda, hogy a HR-eseknek nincs idejük mindenkinek azonnal válaszolni.
Más részt számos cégnél problémát jelent a megfelelő jelölt kezelő rendszer hiánya, amellyel gyorsan és egyszerűen lennének kezelhetőek a jelöltek. A beérkező jelentkezések ezért sokszor ömlesztve vannak, 1-1 ígéretesebb CV-t kiemelnek közülük, de idővel követhetlenné válik, hogy bizonyos jelentkezők milyen státuszban vannak.
Illetve szintén fennállhat a helyzet, hogy a kérdésben egyszerűen még nem született döntés. A kiválasztási folyamat, akár hónapokig is elhúzódhat, így amíg nem töltik be a pozíciót nem értesítik a versenyben lévő jelölteket, nehogy elveszítsék őket. Ennek ellenére, ha az önéletrajz leadását követő két-három hétben nem érkezik válasz, akkor már nem nagyon számíthatunk felvételre a cégnél. Annak ellenére tehát, hogy a mulasztások legtöbb esetben nem a HR-esek rosszindulatából vagy nemtörődömségéből, hanem kapacitáshiányból fakadnak, érdemes megvizsgálni a mulasztás lehetséges következményeit.
Mik a vissza nem jelzés következményei?
A visszajelzés nem tart sokáig, de nagyon sokat számít a jelöltélményben és megalapozza a cégről alkotott véleményt. Egy negatív tapasztalat és visszajelzés hiánya örökre megrontja a cégről alkotott képet és mások felé is ezen negatív véleményét fogja közvetíteni.
Az emberek többsége nem szívesen jelentkezik újra ahhoz a munkahelyhez, ahonnan már visszautasították. Ez legfőképpen abban az esetben érvényes, amikor nem ismerik a visszautasítás okát.
Miért éri meg visszajelezni?
1.Egyrészt segít a munkáltatói márkaépítésben. Az employer branding egyik fontos összetevője az állásra jelentkezőkkel való bánásmód. A jelöltélmény az álláshirdetéssel való találkozással kezdődik és sok esetben a jelentkezésre adott visszajelzéssel, vagy éppen annak hiányával ér véget. Egy LinkedIn kutatás szerint a jelentkezők 87%-ának megváltozott a véleménye, a korábban nem annyira szívéhez közel álló cégről, egy pozitív interjúélmény hatására. Ezenfelül az is kimutatott, hogy azok a jelentkezők, akiknek kiváló élménye volt a kiválasztási folyamat során (a végső eredménytől függetlenük) 82%-kal nagyobb eséllyel ajánlották a céget más álláskeresőknek is. Mindenesetre az már önmagában is pozitív, ha a jelölt nem duzzogja végig ismerősi körét és az egész közösségi médiát a cégnél szerzett rossz tapasztalattal.
2. Másik szempont a talent pool építés. Egy pozitív lezárással elkerülhető, hogy a munkavállaló végleg leírja az adott vállalatot, mint munkahelyet. Ha megfelelően visszajelzést adunk a jelöltnek, azzal megteremtjük annak lehetőségét, hogy a jövőben egy másik pozícióra esetleg ismételten beadja jelentkezését.
3. A harmadik tényező pedig az edukáció lehetősége. A konstruktív, építő jellegű kritika segít a munkavállalónak megismerni saját gyengeségeit, így azokon a jövőben változtatni is tud. Nyilvánvalóan vannak olyan szempontok a kiválasztás során, mint a szimpátia, melyek hiányát nem lehet kritikaként megfogalmazni. Azonban bőségével aakadnak olyan a visszatérő objektív tényezők, mint a rossz önéletrajz vagy a megfelelő tapasztalat hiánya. Egyrészt segítség a jelölt későbbi elhelyezkedése szempontjából, másrészt, ha gyakorlattá válik visszajelzést adni, akkor hosszú távon csökkeni fog nem megfelelő jelöltek aránya..
Mit tehetünk munkáltatóként?
Jó hír ebben a kialakult helyzetben, hogy ha visszajelez a jelentkezőknek egy munkaadó, könnyedén kitűnhet a jó példával a többi cég közül.
Az időhiány egy teljesen valós probléma, amivel a kiválasztásért felelős kollégák nap, mint nap küzdenek. Éppen ezért az Ő életük megkönnyítéséért vezette be a Zyntern.com csapata az automatikus visszajelzés funkciót. Ennek eredményeképpen tehát felületén egyetlen gombnyomással tájékoztathatók az éppen függőben lévő jelentkezők a sikeres vagy épp sikertelen pályázatukról. Természetesen egyedi üzenet küldésre is van lehetőség, ha valaki személyre szabottabb indoklást adna.
Sőt, a Zyntern.com rendszere a jelöltek egyszerű és átlátható kezelését is biztosítja a hirdető cégeknek. Az összes jelentkezőt álláshirdetésenként láthatják istába rendezve a munkaadók. A lista nézetben pedig nem csak a legfontosabb képzési és tapasztalati információk láthatóak, de az is, hogy kinek fogadták már el, kinek van függőben és kinek utasították el a jelentkezését
Mit tehetünk álláskeresőként?
Sajnos álláskeresőként nem rajtunk múlik, hogy visszajeleznek-e a cégek vagy nem, de pár tanáccsal azért szolgálhatunk.
- Ne add be olyan pozíciókra a jelentkezésed, amelyek feltételeinek nem felelsz meg. Ezek azok az esetek, amikor a legkevesebb a visszajelzés küldés esélye.
Be kell ismerni, hogy a sok beérkezett jelentkezés miatt sokszor még a CV-k átfutása is problémát okoz a toborzó csapatnak. Egyes felmérések szerint a HR-esek körülbelül egy percet szentelnek egy önéletrajzra, ennyi idő alatt vagy megvette őket a jelentkező, vagy nem.
- Legyen megnyerő az önéletrajzod! Ha szeretnéd, hogy a Te önéletrajzod legyen a befutó, akkor „A tökéletes CV” cikkünkben megtalálod a legfontosabb tippeket!
- Ha olyan állásra adtad be az önéletrajzod, ahol jó esélyekkel indulsz, akkor a Zyntern.com felületén a saját fiókodban kövessd nyomon az állásjelentkezéseid státuszát. Arról is kapsz értesítést, ha a jelentkezésed megkapták, elolvasták, elfogadták vagy elutasították.
Ha elfogadták a jelentkezésed és már az interjún is túl vagy, akkor jön a legidegőrlőbb rész: a mindent eldöntő telefonhívásra való várakozás. Az egyik legnagyobb csalódás akkor jön, ha egy általunk jónak ítélt állásinterjú után nem érkezik válasz. Ilyen esetekben, a bizonytalanság érzése még rosszabb lehet, mint a visszautasításé.
- Ezt elkerülendő érdemes a személyes találkozás végén lefixálni, hogy mikor számíthatunk visszajelzésre. Valamint meg lehet kérni az interjúztatónkat, hogy nemleges válasz esetén is értesítsen vagy megkérdezni, hogy mi érdeklődhetünk-e egy bizonyos idő letelte után. Nem szabad túl követelőzőnek vagy kétségbeesettnek tűnni, de az önérvényesítés egy pozitív attribútum.
