A szakdolgozatírás az utolsó akadályok egyike, mellyel egy egyetemista szembetalálja magát. Ha nem szeretnél a célegyenes előtt felbukni, akkor ez a cikk Neked szól!
A szakdolgozat egyetemi tanulmányaink megkoronázása, életünk fő műve. Legalábbis van, aki ezt mondja. A többség szemében inkább nyűg, felesleges és értelmetlen teher. Az ember egyszerűen nem tudja, hogy álljon neki, mit várnak pontosan tőle, mennyi időt kell rászánnia. Rengeteg buktató van, de szerencsére ezeket egy kis odafigyeléssel simán el tudod kerülni! Mutatjuk hogyan!
Mire jó egyáltalán a szakdolgozatírás?
Általában két dolgot szoktak válaszolni az oktatók erre a kérdésre. Egyrészt, hogy számot adj felhalmozott tudásodról, másrészt valamiféle értéket teremts. Ők valószínűleg értik, hogy ilyenkor mire gondolnak, viszont a hallgatók többségének lövése sincs. Írjuk tele a szakirodalmi áttekintést az egyes tárgyakból készített jegyzeteinkkel? Valami innovatív, soha nem látott felfedezéssel kell előrukkolni? A helyzet az, hogy túlgondoljuk a dolgot. Pusztán meg kell mutatnod, hogy elsajátítottad a szakodhoz kapcsolódó gondolkodásmódot és fogalomkészletet. Az „értékteremtés” pedig kimerül annyiban, hogy olyan témát dolgozz fel, amit eddig kevesen. Nem tagadjuk, a szakdolgozatírás nehéz küzdelem, de megéri túlesni rajta! Diploma után vár a nagybetűs élet, melyhez például a Zyntern-en található frissdiplomás álláshelyek is szuper kezdőlöketet adhatnak!
Az első lépés
A témaválasztás mindenkinek a maga dolga, de célszerű olyan területet választanod, mely irányába kellő érdeklődést mutatsz. A feladatod az lesz, hogy választott témádon belül alátámassz, cáfolj, vagy éppen felállíts egy hipotézist. A hipotézis lényegében egy bizonyításra szoruló állítás, előzetes felvetés. A bizonyításhoz elengedhetetlen a szakirodalmi háttér pontos ismerete, a letisztázott fogalomhasználat, valamint a megfelelő kutatási módszertan kiválasztása. A legfontosabb tudnivalókról már készítettünk egy szuper kézikönyvet, éppen ezért most a kutatás részt vesszük jobban górcső alá.
Primer vagy szekunder adatok?
Mielőtt belevetnéd magad a kutatás összeállításába, nézz utána, készült-e már a tiédhez hasonló témában írt szakdoga. Mások már meglévő kutatásait szekunder adatforrásként hasznosíthatod. Ezek segítenek a probléma meghatározásában, a kérdések összeállításában, a primer adatok értelmezésében. Utóbbit a konkrét kutatásod során gyűjtöd majd össze.
Ha kérdőívezel, akkor kvantitatív kutatás
A kvantitatív kutatás alapgondolata, hogy az emberi viselkedés, magatartás számszerűsíthető. Ha ez így van, akkor a kapott adatokat statisztikai elemzésnek lehet alávetni. A statisztikai elemzéshez viszont nem elég egy-két kitöltő. Itt jön képbe a szakdogaírók rémálma: a kitöltésekért való esdeklés. Tuti tapasztaltad már, hogy a leadási határidő közeledtével kérdőívek borítják el a Facebookot, nem véletlenül. Olykor saját barátainkat, családtagjainak is nehéz rávenni a kitöltésre, nemhogy vadidegeneket. Mielőtt eluralkodna rajtad a pánik, egy dolgot tarts szem előtt: nem a világot kell megváltanod, csak lediplomáznod! Az ideális kitöltőszám 150 fő, de már a 100-at is el szokták fogadni. Az oktatók tisztában vannak az egyetemi szakdolgozatírás és kutatómunka korlátaival, csak lássák, hogy foglalkoztál vele!
Ha interjúzol, akkor kvalitatív kutatás
Kvalitatív kutatásnál elengedheted a bonyolult statisztikákat, a lényeg a jelenség mögött meghúzódó „miért”. Ebből adódóan nem egy hipotézisből indul ki, az majd a kutatás eredménye lesz. Akkor tudjuk neked ajánlani, ha a számok helyett közelebb állnak hozzád a „mozgatórugók”.
Népszerű módszerei:
- Interjú: alapvetően egyéni, de lehet páros is
- Kiscsoportos interjú: 4-5 fős
- Fókuszcsoportos interjú: 6-12 fős
Sokan hiszik, hogy a kérdőíves kitöltések kunyerálása és tanulmányozása helyett egy interjú elkészítése sétagalopp. Te ne ess bele ebbe a csapdába! Minden interjúhoz kell készítened egy úgynevezett guide-ot, ami egyfajta forgatókönyv. Ezt néha nehezebb összeállítani, mint egy kérdőívet. Az elemzés se feltétlenül könnyű, nem beszélve arról, mennyire időigényes az interjúk megszervezése és lebonyolítása. Az időmenedzsmentedet számtalan neten keringő alkalmazás segítheti, Zyntern tippjeinkben össze is gyűjtöttünk párat!
Pár jó tanács a végére
- Akár kérdőív, akár interjú formájában veszed fel az adatokat, mindig az alanyok fejével gondolkodj!
- Kerüld a szakszavakat és a bonyolult megfogalmazásokat!
- Már az elején tisztázd kutatásod tárgyát és a hozzá kapcsolódó fogalmakat!
- A LinkedIn kiváló platform, ha szakmai tapasztalattal rendelkező alanyokat keresel!
- Interjú esetén törekedj a zavartalan környezet megteremtésére!
- Adatgyűjtésnél muszáj betartanod a GDPR szabályokat!
- Elemzésnél ne szeparáltan vizsgáld az eredményeket, figyelj az ok-okozati kapcsolatokra is!
- Rendszeresen frissülő Zyntern blogunkon temérdek tippet találsz, akár kikapcsolódásra, akár szakmai tartalmakra vágysz a nagy szakdogázás közepette!
Ha elkészültél a szakdogával, szinte már zsebedben a diploma, utána pedig kezdődhet a karrierépítés! Látogass el Zyntern honlapjára és szörfözz a több száz gyakornoki és frissdiplomás pozíció között.
