A fenntarthatóság korunk egyik legégetőbb kérdése, ezért lényeges, hogy a környezettudatos mentalitást munkahelyünkön is meghonosítsuk.
Mennyire környezettudatos a társadalmunk?
Magyarország átlagos papírfelhasználása kb. 720 000 tonna/év, egy főre vetítve a magyarok átlagosan 72 kg papírt fogyasztanak évente. Bár ez jóval az EU-s átlag (184 kg/fő/év) alatt van, a környezetvédelem szempontjából korántsem ideális. A papír újrahasznosítható, vagy egyszerűen lebomlik, ezért nem is igazán szoktunk vele foglalkozni, maximum abban a tekintetben, mennyi esőerdőt kell kivágni értük.
A Világgazdaság cikke szerint a legfőbb probléma, hogy mikor nyomtatásról beszélünk, csak arra figyelünk, mennyit nyomtatunk, valamint ehhez mennyi papír és patron szükséges. Jobb esetben maximum még a nyomtató szervízigényével kalkulálunk. Arról azonban teljesen megfeledkezünk, mekkora az energiafogyasztás, mennyi felesleges hőt és szén-dioxidot termelünk, milyen költségekkel jár a működtetés során képződő hulladék kezelése, milyen környezeti vonzata van a csomagolás és a papír logisztikájának. A fentieket figyelembe véve, mégis mit tehetünk munkahelyünkön a környezettudatosság érdekében?
Cseréljünk nyomtatót!
Amennyiben továbbra is ragaszkodunk a papír alapú ügyintézéshez, az első amit tehetünk, hogy tintasugaras nyomtatóra cseréljük régi lézeres gépeinket. Dobos Csaba, az Epson irodai megoldásokért felelős munkatársa a következőképpen foglalta össze a Think Green Blognak, miért is éri meg váltanunk:
“A technológiai különbségeknek köszönhetően egy tintasugaras nyomtató 96%-kal kevesebb energiát fogyaszt, 94%-kal kevesebb hulladékot termel, és 92%-kal kisebb a CO2 kibocsátása, mint egy hasonló teljesítményű irodai lézernyomtatónak vagy másolónak. Ráadásul a tintasugaras festék kazetták és a gyártás során felhasznált anyagok nem tartoznak a veszélyes hulladék kategóriába, szemben egy lézer készülék toner kazettájával vagy alkatrészeivel. […] Ha a felhasználók szemszögéből nézzük, akkor három fő eltérést tapasztalhatunk a tintasugaras és a lézeres nyomtatók között. Az első ilyen különbség, hogy előbbiek esetében nincs bemelegedési idő (a lézernél a beégetőművet fel kell fűteni, ami akár 30-40mp várakozást jelenthet), így az első nyomtatott oldal sokkal gyorsabban készül el. A második, hogy a tintasugaras készülékeknél nincs ózontermelés, amelyet a lézernyomtatók esetében kellemetlen szagként érzékelhetnek a készülék közelében lévő emberek. A harmadik pedig az, hogy a tintasugaras nyomtatók kezelése – például a festékcsere – sokkal egyszerűbb. Az irodai használatra szánt készülékekben általában 30-40-50 ezer oldal nyomtatására elég festékpatronok vannak, így nagyon ritkán kell őket cserélni. Ha mégis erre kerül a sor, akkor egyszerűen ki és be pattinthatóak, nem porolnak, nem koszolnak.”
Forrás: KÖRNYEZETBARÁT NYOMTATÁS, ERRE MÉG NEM GONDOLTÁL!
Digitalizáljuk a folyamatokat!
A digitalizáció felgyorsítja a dokumentumokkal való munkát, tárolásuk pedig sokkal kevesebb fizikai teret igényel az irodában. A fájlokhoz a bármely céges tárhelyen, felhőn hozzáférhetünk, a keresőmotorok segítségével pedig nem kell órák hosszat a szekrényben kutakodnunk az után ez egyetlen egy számla után. Manapság számtalan széles körben elfogadott digitális aláírás-hitelesíthető szoftver létezik (például a DocuSign), melyekkel megelőzhető, hogy valamit pusztán egy aláírás kedvéért nyomtassunk ki.
A digitalizáció ellen legtöbbször felhozott érv a megbízhatatlanság. Az informatikai rendszerek meghibásodhatnak, feltörhetik őket, így minden munkánk egy szempillantás alatt elveszhet. Viszont gondoljunk bele, az IT rendszerek ilyen szintű üzemzavarára kb ugyan annyi az esély, minthogy tűz, vagy egyéb környezeti tényező hatására megsemmisülnek irataink. A hackertámadások kapcsán pedig jusson eszünkbe, eddig mennyi papírt veszítettünk csak úgy el az éterben. Súlyosság szempontjából természetesen bőven van különbség, viszont a valószínűséget nézve utóbbi nagyobb eséllyel esik meg velünk. Bárhogy is döntünk, digitalizáció vagy hagyományos, papír alapú működés, az elővigyázatosság és rendszerezés elvét sosem szabad szem elől téveszteni.
A környezettudatosság a foglalkoztatásnál kezdődik
A legtöbb cégnél az iratok túlnyomó többségét a személyügyekkel kapcsolatos dokumentumok teszik ki, például a bérszámfejtés és a különféle szerződések. A HR-esek egyébként is nyakig vannak a munkában, hát még mikor másokhoz kell rohangálniuk aláírásokért. Diákok foglalkoztatása esetén a papírhalmaz mennyisége tovább nő, hála az elengedhetetlen speciális dokumentumoknak. Lássuk, konkrétan mennyi papírral jár egy hagyományos iskolaszövetkezet működtetése:
Diák oldalról:
- Belépési nyilatkozat- 2 db
- Tagsági megállapodás – 5 db
- Szülői hozzájáruló nyilatkozat- 1 db
- Egyedi megállapodás (pozíciónként) – 5 db
- Jogviszony hosszabbítási dokuemtum – 2 db
- Kilépési nyilatkozat- 1 db
Céges oldalról:
- Keretszerződés – 9 db
- Keretszerződés melléklet- 3 db
- Közös adatkezelési megállapodás- 5 db
A Zyntern Suliverzum ennél egy sokkal költséghatékonyabb digitális megoldást kínál partnerei számára, ahol nem kell papírt, nyomtatót, patront vásárolni, fenntartani, amortizációs költségeket finanszírozni. Gyors, átlátható, és egyszerűen használható.
