Lassan több, mint egy hete lezajlott a Pont Ott Party ahol kiderültek az idei felsőoktatási intézmények felvételi pontjai. Töretlen a gazdasági szakok népszerűsége, ez pedig magas ponthatárokat eredményezett 2023-ban is. Cikkünkből kiderül, mik az idei felsőoktatási trendek, és mik voltak a legnépszerűbb szakok ponthatárai.
A letaszíthatatlanok
A népszerűségi listát évek óta a gazdálkodás és menedzsment és a kereskedelem és marketing szakok viszik. Ezekkel a képzésekkel sok helyen lehet elhelyezkedni, jó alapot biztosítanak egy saját vállalkozás indításához, ezért sokan biztos alapdiplomának tartják őket. A pénzügy és számvitel, valamint a nemzetközi gazdálkodás tovább erősödött, követve ezt a trendet.
Az Eduline összeszedte, mi volt idén a top 10 legkeresettebb szak:
- gazdálkodási és menedzsment (14 375 jelentkező)
- kereskedelem és marketing (9802 jelentkező)
- pszichológia (7174 jelentkező)
- ápolás és betegellátás (7153 jelentkező)
- mérnökinformatikus (6666 jelentkező)
- jogász (5641 jelentkező)
- pénzügy és számvitel (5441 jelentkező)
- kommunikáció- és médiatudomány (5387 jelentkező)
- nemzetközi gazdálkodás (5146 jelentkező)
- programtervező informatikus (4918 jelentkező)
A mérnökinformatikus és a kommunikáció és médiatudomány évek óta jönnek fel folyamatosan, de természetesen a jogász és a pszichológia helye a listában sem lep meg senkit.
Kíváncsi vagy ezeken a területeken mekkora a bérigénye egy pályakezdőnek?
Tavalyhoz képest jelentős volt a létszámemelkedés a műszaki, mérnöki, informatikai vagy a pedagógusi szakokon. A vidéki egyetemek is beindultak: A korábbinál sokkal többen jelentkeztek hozzájuk és a hátrányos helyzetű régiókból is többen próbálkoztak.
Lássuk ezt számokban: a nyíregyházi egyetemre 60, a miskolcira 40 százalékkal nőtt a jelentkezők száma, de a dunaújvárosi, a soproni és a veszprémi intézménybe is átlag feletti számban szeretnének bejutni hallgatók.
400 pont alatt nehezen lehetett bejutni a top egyetemekre
Gazdasági és menedzsmentre a BGE-n 407, Corvinuson 456, az ELTE-n 421 pont kellett a bejutáshoz.
Kereskedelem és marketingre szintén magasan, 397 (ÓE) és 419 (ELTE) között mozgott a ponthatár.
A pénzügy és számvitelhez a BGE-n 401, a Corvinuson 464, a BME-n 418 kellett.
Nemzetközi gazdálkodás szakon a Corvinus vitte a prímet: 480 (!!!) pontot kellett elérni annak a hallgatónak, aki a Corvinus nemzetközi gazdálkodás szakát lőtte be célul.
Pszichológián 449, 451 és 455 körül mozogtak a ponthatárok, valamint kommunikáció és médiatudományon is 405 (PPKE), 432 (ELTE) és 452 (Corvinus) volt a tendencia.
Idén is az ELTE vitte a prímet, 17 829-en pályázták meg az egyetem valamelyik szakját a második legnépszerűbb a Debreceni Egyetem volt 11 351 felvételizővel, a sorban a harmadik 9015 fővel a Szegedi Tudományegyetem győzedelmeskedett.
164 pont? Ez hogy lehetséges?
2023-ról megváltoztak a felvételi szabályok, és eltörölték az eddig érvényes 280 minimum ponthatárt. Ebből kiindulva idén már az alacsonyabb pontokkal bíró fiataloknak is széles választási lehetőség jutott, mint például a Dunaújvárosi Egyetem gépészmérnöki szakára mindössze 164 pont kellett a bekerüléshez. Ez majdnem fele annyi, mint a BME-n a bejutási küszöb ugyanarra a szakra.
A Gábor Dénes Főiskola gazdálkodási és menedzsment szakra 162, a gazdaságinformatikusra pedig 152 ponttal is felvették a jelentkezőket, ami szintén egy meglepő adat.
Ennek és az eltörölt nyelvvizsga kötelezettségnek köszönhető, hogy a felvettek száma 28%-kal nőtt 2022-höz képest: a 126 ezer felvételizőből közel 95 ezret vettek fel, 80%-ukat államilag finanszírozott helyre.
Nincs minden veszve!
Ne csüggedj, ha nem sikerült egyetlen választott szakra se bekerülnöd idén: még van lehetőséged a hamarosan induló pótfelvételin vagy az őszi érettségin és a keresztféléves felvételin részt venni, tehát nem kell egy évet várnod egy újabb esélyre.
Tavaly csaknem hatezren jutottak be felsőoktatási intézménybe a pótfelvételi keretében, közülük valamivel több mint kétezren államilag finanszírozott képzés keretében folytathatták tanulmányaikat.